Asztrológiai gondolatok – 2.
Jövendőmondások
A világban végtelen sokszínűség van, nem pedig uniformizmus! 
Az általános, publikus tranzitelemzések nem mindenkinek egyformán lesz ugyanaz a követendő -izmus!
A tér-idő mostani minősége alapvetően mély változásokat hoz mindenki életébe (PLÚTÓI hatás). Ez kétségkívül igaz. De hogy hol, és miben? Ez minden ember életében egyedi.
Kinek kiemeltebben jönnek ezek a hatások, kinek kevésbé lesz fontos, kinek kellemesebb analógiát érint majd, kinek meg fájóbb életterületet…
Az analógiák mindig jönnek. Analógiák mindig vannak.
Mindig vannak újabb- és újabb analógiák…
A világban történő dolgok, – az a külvilág.
Ami nem velem történik, az a világ.
Ezzel nekem mi dolgom? Az egyén ezt kérdezheti,
hiszen őt csak a saját sorsa érdekli és érinti!
Az egyedi, a személyes, a konkrét, a saját bőrön érezhető megvalósulás! És ez már egyedi belbecs, nem a külvilág!
A nyilvános, publikus asztrológiai tranzitelemzések, általános tarot kártyavetések, jövőbelátások nem mindenkire érvényesek egyformán! Ha erős a lelki hívás, akkor persze megérintett, akkor persze az a te lelkednek szellemednek szóló, iránymutató üzenet! De ez nem vonatkozhat mindenkire egyformán, egy elolvasás után!
A világban végtelen sokszínűség van, nem pedig uniformizmus.
Egy megadott szimbólum nem mindenkinek lesz ugyanaz a követendő izmus.
Mert lehet, hogy a világban válság van, de az én üzletem viszont haszonnal pörög… Nem panaszkodnom… -mondaná a vállalkozó, aki házakat húz fel, és szép haszonnal tovább adja. Bármennyit kérhet, az árat megkapja. Hogy válság van, nagy baj ám! De azt oldják meg mások! Közben én azért szerencsére jól járok! Nekem most minden okés!
A neten látható prognosztikák csak jó marketingfogások, jó reklámfogások. Elemző így kerül általuk a köztudatba. Megismerheted őt, érezheted őt, az elemzőt, hogy lelketek összeér-e, és végül döntesz felőle, hogy ő legyen-e az üzeneteid közvetítője.
A tranzit -átmeneti hatást jelent. Az égbolt pillanatnyi képe. Ezzel foglalkozik egy általános elemző. De ez nem állandó hatás! Ez csak átmeneti. Ideiglenes és általános tendencia! A fix analógiákat az egyedi képleteknek kellene megmondania! A világ átmeneti időpillanataiból a születési idő határozza meg az egyéni jellemet, energiákat, sorsot, történéseket. Hiszen az egyénből jelölődik ki az egyén egyedi startpontja, ami az egész világlátást, életbirodalmat stabilan meghatározza. A jövő történéseknek valójában csak az egyedi életekben, csak az egyedi sorsokban lesz jelen valója!
Ha van egy busz szerencsétlenség, vagy lezuhan egy repülő, a vesztés ténye, az nem az áldozatok képletében jelenlevő, hanem a gyászoló családtagok mindegyikénél lesz a közös eredő. Ahogy a hatodik gyermek megszületése is minden érintett családtag képletében ott lesz. Az egyedi sorsok így fonódnak össze közösségi megélésekké.
Mindig a születési képleteknek, az egyedi képleteknek van nagyobb jelentősége! Az egyediség miatt, az egyedi képletek sokkal fontosabbak, mint az általánosságokat leíró globalitás!
Hogy fog-e a világban kataklizma szintű esemény történni, azzal én mit foglalkozzak? Látni mindezt előre, – ennek semmi értelme! Hisz ez már olyan szintű baj lenne, amire úgysem tud senki se, se testileg, se lelkileg felkészülni. Az ilyen hírek, az ilyen globális üzenetek csak a félelmet gerjesztik! Ezek a hírverések csak a figyelmedet, csak az energiádat vesztegetik!
Nekem a pillanatban kell helytállnom. Nekem a napokat kell megoldanom! És ott és akkor nézni a probléma szemébe, amikor előttem áll, teljes elemébe. Nincs semmi értelme előre rettegni. Semmi értelme jövőbeli, láthatatlan, be nem azonosítható sötét árnyképekkel törődni!
Fordulj inkább a Nap felé. Ami éppen süt le rád! Köszöntsd a szelet, mi éppen meglegyintett! Simogasd meg a virág szirmait, ami éppen gyönyörködtet! Légy magad a szeretetforrás! Vagy inkább aludj egyet!
Nem vagyok hajlandó beengedni a rémhíreket a világomba! Ha ezeket meghallom, akkor értelmezem, de el is engedem. Átengedem őket magamom. Nekem van éppen elég dolgom! Nekem a dolgaimmal kell foglalkoznom! Azzal, ami nekem már itt van, és megjelent.
Minden emlék, bizonytalan jövőkép, – értelmetlen illúzió csupán!
De ha a madarak csicsergését figyeled,
és kinyitod a lelkedet, akkor
megérzed a mindent átható békét és Rendet,
és hogy terád itt bizony igenis odafigyelnek!
Én csak kihozom a legjobban lehetségest. És ez mindenkinek így legyen! De nekem nincsen semmi globális látomásom. Nekem nem jöttek még világmegváltó üzenetek. Nem kaptam még tippeket, hogy Nimród atyánk mikor áll fel ismét a magyarok mellett. Ezek egyelőre nem részei a valóságomnak! De majd szólok, ígérem, ha ez is megjelent…
Persze vannak olyanok, akik már ilyeneket is látnak! És ők már kiáltanak. És kiabálnak. Szerteszét. A világnak. És ez legyen így! Hisz minden megjelenő valóságos. És minden hírbefogás is valóságos, mert ha lelkileg megérintett, az már az üzeneted!
De nekem először a saját világomban kell rendnek lennie! Én erre koncentrálok. Nekem ez az üzenetem.
Ami pedig fél-elemet hoz, ami gyengít, ami nem szeretettel közelít, azt tudatosítom, értelmezem, és megértem. És végül mindent elpakolok szépen a maga rendjében.
Én nem vagyok híve a világpusztulásos, a világkirablásos rémhírek befogadásának. Ezeket én nem szívesen hallgatom! De minden embert, és minden véleményt tiszteletben tartok. Mindenki csak teszi a maga dolgát.
2021.06.18.
Photo by Amanda Kirsh from Burst